Üdvözletem!

Ariana volnék, a nagy és nemes Szellemkastély büszke uralkodója. Akárcsak más szellem, én is emberi életet éltem, mígnem egy szép napon... Nos, úly életet kezdtem. Az életemről szeretnék szólni egy keveset. Ha megengedik: Khm...

Egyszer, réges-régen, úgy 1573 nyarán, az esti órákban, míg szobámban üldögélek könyveket lapozgatván, halk neszre lettem figyelmes. Körül néztem. A plafonon halk berregésként szólt a legyek repkedése, de más zaj, semmi. Gondoltam, biztos fülemnek hibája, hát tovább tevékenykedtem. Ekkor megint motozás zajlott fülembe. Megfordultam... Egy sátáni lény... vagyis igazából több ezer apró tündér röpködött hátam mögött. De nem a mesebeli "jó" fajtából, véres szájú fekete ördögök... rámtámadtak... Minden testrészemen lyukakat ejtve... a véremet szívták... az életemet szívták...

Egyszer csak arra eszmélek, hogy egy csuklyás alak fogja a kezemet, finoman biccent egy ajtó felé, s kecsesen beinvitál az átjárón. A Halál volt. Követtem. Nem tudtam, hova, de éreztem, mennem kell. Hamarosan megérkeztünk az uticélhoz. Ámuldoztam... csodálattal néztem a házakra... bámulatos hely volt ez: Grimária.

Eltünésem után nem sokkal hű szolgáim is felbukkantak a főváros terén, mivel halálomkor követni akartak.

Azóta is itt élek. Alig voltam tizenkét éves, mikor ez történt. Már 2012 van, És én még most is olyan fiatalosan mutatok, mint 439 évvel ezelőtt. Szellem vagyok, és büszkén hangoztatom, hogy igenis élek! Nem húsvér emberként. De attól mág élek, mert csak az számít, hogy a szív meddig él! Az válik szellemmé, kinek szíve bosszútól, vagy igazság vágytól ég... Én igazságot szeretnék. Azt akarom, hogy minden csingiling, aki azon a bizonyos estén engem a túlvilágra küldött, kapja meg azt, amit velem művelt: halált.

Oldal: Szellem-szavak
Üdvözlünk az átkozottak honlapján! - © 2008 - 2024 - atkozottak.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat