Helló!!!
Aelita vagyok, a vámpírweb hivatalos vezetője. Mielőtt bárkiben felmerül a kérdés, igen, vámpír vagyok! Csak hogy tisztázzunk egy pár dolgot: nem kell rögtön egy gonosz vagy kegyetlen lényre gondolni! Hiszen, nem minden pók veszélyes, de van olyan is, amivel vigyázni kell. Mindegy. A lényeg az, hogy létezik olyan vámpír is, aki csak végszükségben szív embervért. Most egy pár sort írnék a fajtámról, és magamról is:
A vámpírok összességében embervért szívnak. Lehet, hogy gagyin hangzik, de ha nincs más, akkor a paradicsom is táplálékul szolgálhat a "félvámpírok", avagy a kissé visszafogultabb egyedek közt. Félvámpír az, akit megharapott egy példány, ugyanakkor a megmart ember nem ismételte meg a folyamatot egykori homosapiens társain. Magamról szólva, én családi ágon örököltem félvérségem, ugyanis az apám vámpír, míg az anyám boszorkány volt.
Fontos tudni való továbbá a pónik, tündérek, és egyéb "cuki" teremtmény ellen hevesen fűtött ellenszenv. Személy szerint számomra a legutáltabb "bájos" állat, vagy ahogy mi, átkozottak hívjuk, édeslény (lásd: a "bájos" lények igazi valója menüpont) nem más, mint a csingiling.
Vannak a vámpír történetek közt hatalmas baromságok. Példának okáért egy vámpíros könyvben arról olvastam, hogy a vámpírok temetőkben élnek. Már ez sem szép kijelentés, mert attól még, hogy kedveljük a hasonló helyeket, nem kell rögtön arra gondolni, hogy egy hajléktalan kártevő faj vagyunk. De ha ettől eltekintünk, akkor megcáfolja egy másik állítás az előbbit, miszerint a vámpírok írtóznak a szent dolgoktól Pl.: kereszt, templom, szentelt víz, biblia stb... Ez teljességgel hülyeség. Aki már járt temetőben, tudhatja, hogy minden síron Jézus szobra, vagy egy vésett kereszt van. Hát kérdem én! Mi oka lenne egy szent dolgoktól irtózó teremtmények olyan helyen élni, ahol minden tele van az imént említett tárgyakkal?! Ezek után gondolják meg, kedves olvasók, önök szerint melyik a valószínűbb? Ja, és megjegyzem, hála anyukámnak, van bennem egy kevéske tudás az átkok terén, úgyhogy a hitetlenek vigyázzanak, és kétszer is gondolják át a dolgot, mielőtt döntenek!